mori borvidék
Fejér megyében, a Vértes és a Bakony hegység közt húzódó Móri-árok Vértes-közeli oldalán fekszik Magyarország egyik legkisebb történelmi borvidéke.
A borvidék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok, mely egy tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Mai morfológiai jellemzőjét a felső-pliocén–negyedidőszaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, lankás hegylábakkal. A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetű karsztos középhegység.
Klímája a szőlőtermesztésnek kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, és egész évben sok légmozgás jellemzi.
A vidéken valószínűleg már a római korban is folyt szőlőtermesztés, de a magyar állam megalakulása utáni, XI. századi adománylevelek már egyértelmű bizonyítékai a helyi szőlőkultúrának. Az első írásos emlék a honfoglalás után, a középkorból származik, Csák Miklós nagyúr örökhagyó levelében 1231-ben említik először a vajali (móri) szőlőket.
A török uralom e vidéken a szőlőművelést is rendkívül hátrányosan érintette, mivel a csókakői várban állomásozó török helyőrség kivonulás közben felgyújtotta településeket és ekkor elpusztultak a szőlőültetvények is.
Az ezt követő fellendülésben jelentős szerepe volt a Hochburgok, majd a Lambergek által a környékre telepített kapucinus rendnek és német telepeseknek, akik magukkal hozták korszerűbb eszközeiket és fejlettebb szőlő- és borkultúrájukat. A móri kapucinusok – akik rendházukat 1694-96 között alapították - szoros kapcsolatban álltak tokaji rendtársaikkal, akik a hagyomány szerint Ezerjó szőlővesszők küldésével segítették a szőlők újratelepítését.
Az Ezerjó a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett fő szőlőfajta a borvidéken. Mór 1758. évi mezővárossá válásában a szőlészet-borászat fellendülése is nagy szerepet játszott. A történelmi feljegyzések tanúsága szerint 1834-ben szüreteltek először a borvidéken aszúsodott alapanyagot. A 19. században a borvidék borai jó szállíthatóságuknak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben kerültek az osztrák piacra. Bár a vidék első hegyközsége 1882-ben Csákberényben alakult meg, az 1901. évi kérelmezését követően 1928-ban rendeletbe iktatták az önálló Móri borvidék létrejöttét.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehér, rozé, vörös, prémium fehér
Minőségi pezsgő: fehér, rozé
Fehér illatos minőségi pezsgő
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: fehér, rozé
A termőterület talaja
Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön és oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, illetve barnaföld. A dolomiton és mészkövön rendzinatalajok találhatók.
Főbb szőlőfajták
Ezerjó, Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Leányka, Királyleányka, Tramini, Zöld veltelini
Tippek, ötletek
A környék kastélyokban is gazdag, a csákvári Esterházy-kastélynak a kertje látogatható, a lovasberényi Cziráky-kastély pedig a felújítása után a megye díszévé válhat. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély ma felújítva fogadja a turistákat, falai között szálláshely működik.
Menjünk ki az Öreg-hegyre és keressük meg a Bory-várat, a Bory Jenő által megálmodott mesevilágot, ami ma múzeumként működik.
